Négy hónap után kapott választ az mfor.hu a Magyar Államkincstártól a nyugdjkifizetésekkel kapcsolatos, négy kérdésére - igaz háromra adatvédelmi okokból végül nem kaptak konkrét tájékoztatást.

Az alábbi kérdésekkel fordultak a kincstárhoz:

• Mekkora volt a legnagyobb, illetve a legalacsonyabb összegű, teljes szolgálati idő után járó öregségi nyugdíj, amit 2021. februárban fizetett ki a Magyar Államkincstár?
• Mekkorák voltak ugyanezek az összegek 2020 februárjában?
• Mekkora volt a legnagyobb és a legkisebb összegű, teljes szolgálati idő után járó öregségi, jogcím szerint 13. havi nyugdíj, amit 2021 februárjában fizetett ki a Magyar Államkincstár?
• Egy táblázatban legyenek szívesek elküldeni továbbá nekünk a nyugdíjskálát, kifizetett összegek és ahhoz tartozó állományi létszám szerint, a megszokott rendben, aktualizálva a legutolsó kifizetésekkel.

Az első három kérdésre nem jött válasz az 'adatok érzékenységére' tekintettel. Az alábbi hivatalos reakció érkezett ezekre a szervezettől.

Ami viszont kiderült:

2010-ben a saját jogú nyugdíj egy főre jutó havi összege 115,7 ezer forint volt, míg most 148 ezer forint. Az átlagnyugdíjak tehát 27,9 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban, ami meghaladja az ebben az időszakban mért inflációt, ám ebben közrejátszik, hogy a menet közben nyugdíjba vonulók a többieknél magasabb induló járandóságban részesültek.

A nyugdíjak februári kifizetései alapján:

A havi 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesülőket összesítő adatsor 1,211 millió embert tartalmaz.

• 777 495 olyan nyugdíjas van, aki 100 ezer és 149 999 forint közötti összeget kap
• a havi 50 ezer és 99 999 forint közötti összegből élők száma 400 ezer felett van. 
• 13 ezer nyugdíjasnak kevesebb mint 50 ezer forint a havi járandósága.

A top nyugdíjak kétmillió forint fölött vannak - igaz, csak pár embernek jár havonta ilyen magas összeg. 2013-ban még volt nyugdíjplafon, de azt az Orbán-kormány eltörölte.