A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt. Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint a University College London kognitív tesztjeit is elvégeztették velük. Egyikük sem volt demens. Azt állapították meg, hogy a 30-40-es életévek magas vérnyomása felgyorsíthatja az agy károsodását.

Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg, a friss kutatás készítői azt akarták tudni, mikor és hogyan zajlik a folyamat.
Megállapították, hogy a 36-43 év közötti magas vérnyomás függött össze a későbbi agyzsugorodással. Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni a vérnyomásra.
A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám akik bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, azokat súlyosabban érinti.
Noha a kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit, ám a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megy végbe, ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
A 43-53 éves korban mért magas vérnyomás a 70-es éveiket megérő résztvevők közül többnél függött össze érrendszeri károsodással.